Hello-bello!
Hát meghoztam az új fejezetet, jó olvasgatást! ;)
És lenne felétek egy kérésem, hogy komizzatok, mert ha nem akkor nem tudom, hogy van-e értelme folytatnom :/ úgy hogy ha szeretnétek, hogy folytassam komizzatok :D
XO: Just Only Girl♥
Eric
szemszöge
Már megint egy másik hely, megint egy másik lány!
Esküszöm nem vagyok normális. Mit tettem? Lenéztem, és láttam, hogy nem akárki
fekszik mellettem ha nem Mira akivel ezt komolyan is gondolom.
-Jó reggelt! –kelt föl Mira.
-Jó reggelt! –csókoltam meg.
-Kijösz velem a birtokra?
-Mi? Hova? De igen. És ott mit csinálunk?
-Vannak ott állatok!
-Például?
-Lovak. Úgy imádom őket! És mókusok!
-Hahaha, de jó!
-Csak nem félsz tőlük?
-Á dehogy!
-Haha Eric tudom, hogy félsz.
-Igen, de kimegyek veled!
-Oké. –felkelt és elszaladt fürdeni. Visszadőltem az
ágyba.
-Eric, jöhetsz! –jött vissza, pár perc múlva.
-Mi vagy te? Szuperman?
-Nem vagyok szuperhős, csak tudok sietni.
-Igen, akkor egy gyors csók csata?
-Menj már. –csókolt meg.
-Oké.
Birtok
/Mira szemszöge/
Ericre sikerült ráerőltetnem egy ideillő ruhát.
-Lovakhoz
ing?
-Mi bajod, volt vele?
-Új volt!
-És?
-Ha leesel a lóról vagy megcsúszol akkor meg én
leszek a hibás.
-Nem!
-De! Ismerlek!
-Hahaha, na jól van!
-Gyere! –fogtam meg a kezét.
-Ide, hogy akarsz lemenni?
-Futás! –húztam magam után.
Mikor leértünk, hátra néztem Ericre.
-Ennél nem lett volna jobb megoldásod?
-Csak így lehet ide lejutni. –vettem elő a táskámból, egy kulcsot.
-Ott vannak a lovak? –kérdezte Eric.
-Igen, ezek szerint kilettek hajnalban engedve.
-Hány éves korod óta lovagolsz?
-Négy.
-És?
-Imádom őket!
-És volt a lovaglás. Más milyen sport?
-Tánc, kosár, és ha nagyon muszáj volt fociztam.
-Van nálam, egy labda!
-Játszani akarsz? –kérdeztem.
-Aha!
Eric
szemszöge
-Ha nyerek mit csinálsz?
-Felülök egy lóra.
-Nyereggel vagy szőrén ülöd meg.
-Nyereggel.
-És ha én nyerek?
-Olyan nem lesz! –mosolygott rám.
-Több évig fociztam.
-Aha, kezdhetünk? –vette fel a labdát, és eldobta.
Ahhoz képest, hogy csak hobbi szinten focizott, jól
megy neki, de hogy is jól profin!
-Ennyi, nyertem!
-Ügyes voltál!-feküdtem el.
-Gyere! –futott be a nyeregért. –Megfogod?
-Persze!
Lassan a lovakhoz sétáltunk.
-Csillám, Vihar, gyertek!
 |
| Vihar |
 |
| Csillám |
A két ló egyszerre állt meg Mira előtt. Először a
kantárakat tette rájuk. Majd ezeket a kezembe adta, és felrakta rájuk a
nyergeket.
-Minek, rájuk pléd?
-Hogy ne dörzsölje
szét a hátukat a nyereg.
-Aha.
-Kész vannak! Eric gyere! –átvette a kantárszárakat
a kezemből. Csillámot kikötte.
-Egy pár perc Csillám! –simogatta meg a ló hátát.
-Vihar futó száron lesz!
-Oké! –ültem föl volna rá. –Mira, hogy kell felülni,
erre?
-Bal lábadat akaszd be, és a jobbat lendítsd át.
-Oké. –sikerült felülnöm.
-Ügyes!
Mira párt kört végig vezetett, aztán ő is felült
Csillámra.
-Gyerünk! –vágtázott el mellettem.
A végére már egészen jól ment. Mikor visszaértünk,
Mira levette a lovakról a nyerget a kantárt és a plédet. És elindultunk, hazafelé.
-Mira, figyelj! –fogtam meg a kezét.
-Igen?
-Tegnap este…
-Nem bántam meg.
-Biztos?
-Igen!
Molly
szemszöge
Hazamentem anyuéktól, de otthon csak Tone várt rám.
-Eric?
-Még nem jött haza!
-Hol van?
-Magyarországon 2 hétig.
-Mirának nem iskolában lenne a helye?
-Szünet van nekik, és hazament!
-És Eric miért ment vele!
-Azt nem tudom.
-Remélem nem….
-Nyugi, szeret téged!
-Igen? –néztem Tone-ra.
-Ne hibáztass! Én abba hagytam!
-Tudom, ne haragudj!
-Semmi baj! –ölelt át.
Zayn
szemszöge
Hatalmas Svédország, és Stockholm valami gyönyörű.
-Nézd a királyi palota! –mutatta Louis.
-Aha, de jó! –mondta Liam.
-Én éhes vagyok! –mondta Harry. –Min gondolkozol
ennyire?
-Egy lányon!
-Kin?
-Nem tudom.
Lucy
szemszöge
Nick nagyon aggódott, hogy Mira lelépett Ericcel.
Nem is tudom, hogy képzelte, megőrít az álondó veszéllyel amit csinál magának.
Olyan akaratos.
-Hol van Mira, nem találom se hol? –kérdezte Emma.
-Ericcel, Magyarországon!
-Hogy hol? És miért?
-Hogy Eric visszaszeressen Mollyba.
-Mi van?
-Nem sokára megtudod, légy türelemmel.
-Igen a legyek türelmesek, de én nem.
-Nyugi, ha haza ért kifakadhatod!
-Éljen!
-Jaj, csajszi nyugi.
-Haha! –csapta be az ajtót.
Eric
szemszöge
Elvarázsol Mira személyisége, olyan más mint a
többi, lány akit eddig megismertem. Ő
olyan szabad és gond mentes. Végre hazaértünk, üres a ház. Mira körül nézz, és
talál egy levelet.
Elmentünk
vásárolni! Puszi majd jövünk Anya♥! –olvasta Mira
-Mit csináljunk?
-Én átöltözök! –szaladt fel a szobájába.
Én meg leültem a kanapéra és néztem az udvart.
-Itt vagyok! –szaladt le.
-Te biztos, nem vagy Superman egyik rokona?
-Nem, nem biztos, hogy nem! –csókolt meg.
-Mira?!
-Ne haragudj de szeretlek!
-Én is Mira, de ezt csak ketten csinálhatjuk, nem
tudhatják meg az emberek, hogy veled vagyok, hogy együtt vagyunk. És igen ez
azt jelentette, hogy hivatalosan is járunk. Nem érdekel mit mondanak az emberek,
én csak is veled szeretnék lenni. Furcsa lesz Svédországba.
-Igen, furcsa lesz, de Molly meg ne tudja!
-Imádlak Mira! –öleltem át nevetve. –Te vagy a legjobb.
-Tudom, ez nem is kérdés!
-De, nekem lassan vissza kell mennem, Svédországba!
-Tudom, holnap megyünk vissza!
-Honnan tudod?
-Besúgóim!
-Csak, nem Alex és Edin? Mit mondtak még el?
-De, és titok!
-Miket tudsz te rólam?
-Most mondjam el?
-Igen!
-Utálod a gyümölcs ízű csokit, legszívesebben póló
nélkül alszol, szereted ha egy lány természetes…
-Elég ennyi.
-És te mit tudsz rólam?
-Őszintén, szinte semmit! Nem súgtak a barátaid, és
alig találkoztunk, és mégis eljöttem veled.
-Akkor mesélek és majd te is mesélj.
-Oké.
-Szóval Mirabella az eredeti nevem, de olyan hosszú
és hivatalos ezért vagyok csak Mira. A zene és a tánc az életem. Kicsi korom
óta imádom Svédországot, egyszer voltunk is kint. Ha szomorú vagyok akkor a
számaidat hallgatom és vanília fagyit eszek doboz számra. Imádok télen sétálni
a hóesében. Imádom nyáron a napon szárítani a hajam. Néha használok csak
sminket. Szeretem ha figyelnek rám, és
törődnek velem. Nagyon szeretek mindenkit és mindenkibe szeretném a jót látni,
de ha valaki hazudik nekem, vagy megbánt vigyorogva teszem tönkre az életét.
Egészen kicsi korom óta énekelek. És imádom a kalandokat. Mindent megeszek csak
paradicsomos káposztát ne hozz mert akkor mehetsz még egy kört. És most te
jösz!
-Eric Khaled Saade vagyok…
-Nem az szeretném tudni amit elolvashatok, ha nem
azt amit ők nem tudnak.
-Mindent meg találsz rólam kivéve, azt, hogy ha én
valakit szeretek azért, bármit megtennék. Segítek az elesetteknek, és bárkinek
aki megkér. Imádok dalszövegeket írni.
-Hagyd a maszlag dumát! Ezeket tudom.
-Akkor nincs mit mondanom.
-Mondj mást!
-Szeretlek!
-Na láttod ezt nem tudtam!
-Shaksepeare a kedvenc íród ugye?
-Aha.
-Mi a kedvenced tőle?
-A 75. szonett vége. Koldus-szegény királyi gazdagon,Részeg vagyok
és mindig szomjazom.
-Ez gyönyörű. Mennyire szereted az irodalmat.
-Jaj nagyon szeretem! Kedvenc tárgyam.
-És mióta kezdtél énekelni?
-3éve énekelek.
-És a tánc?
-11éve, és balettal kezdtem.
-Komolyan gondoltad ezt, hogy egy ilyen nehéz
világba lépsz. Mira engem is néha a földre küldd az emberek gonoszsága. Nagy lélekerőre van szükség, hogy felkelj és
őket a porba taposd, mint ahogy a Hearts InThe Air-ban énekeltem is.
Miért kéne érdekelnie amit mondanak?
Csak el akarom tüntetni az utamból
Mert én a saját életem királya vagyok
Melegem lesz mikor ők fáznak
Fiatal leszek mikor ők öregek
Rossz leszek de átkozottul helyes.
-Eric, hidd el, hogy megfogom tudni csinálni! Higyj bennem!
-Akkor itt a nagy lehetőséged! Hajrá csajszi! –adtam
a kezébe egy papírt.
-2hónap múlva te indulsz az ESC döntőjébe.
-De a Melo?
-Az én kezem alatt vagy, ha nem jól csinálod
szívunk! Elfogadod?
-Igen! Úristen köszönöm! –ölelt át.
-Nagyon szívesen.
Közbe este lett besötétedett és mi már megfürödve
pizsamában Mira szobájában ültünk csendesen. Mira mosolygott.
-Akkor már holnap próbálunk is?
-Igen ,de előbb érünk vissza!
-Oké.
Lefeküdtünk.
-Jó éjszakát Mira!
-Jó éjszakát Eric!
.jpg)