Eric & Mira: 9. fejezet

Hello-bello! Eltelt egy újabb hét. :) És már csak 18 nap van az iskolából. Ki várja, hogy vége legyen? .) Én már nagyon, és izgulok, mert szeptemberben gimibe megyek :DDD.

félévi kis blog beszámoló: abba hagytam az előző blogomat, elkezdtem írni az Eric Mira sztorit, ami már így nagyjából meg van :D. És remélem, hogy az érettségizőknek jól sikerült ez a hét. :D És nem sokára Május 22, ami Coming home EP elő lemezt 4 új számmal jelent :D

XO: Just Only Girl♥

Fantasztikus érzés, bárcsak tudnám, miért vagyok itt ?!

Eric szemszöge

Reggel nem a saját ágyamba ébredtem. Miért jöttem én el a kedvenc hideg hazámból? Ja meg van, mert nem én lennék a télapó… bár…, hogy nekem mostanában milyen hülye gondolataim vannak.

-Eric? –kopogott Mira.

-Igen?!

-Bejöhetek?

-Gyere! –ültem föl az ágyba.

-Eljösz velem futni? –mosolygott rám.

-Persze, csak hagy öltözzek föl!

-Nem, így megyünk… -furcsán néztem rá. –Öltözz!

Felöltöztem aztán elmentünk futni, egy közeli kis hangulatos parkba.

-Mira! Eric! –jött oda hozzánk pár kedves ember. Mira átölelte őket, és elkezdtek magyarul beszélgetni. Tényleg nehéz nyelv, de gyönyörű, és igazak a pletykák a magyar lányok gyönyörűek.

Mire feleszméltem Mira eltűnt.

-Eric, gyere már! –fogta meg hátulról a karom.

-Hé!!! Most megijedtem!

-Na gyere! -futott tovább.

Utána futottam alig tudtam vele tartani a lépést.

-Hé Mira lassíts! –lihegtem.

-Minden oké? –futott oda hozzám.

-Igen, vagyis azt hiszem.

-Mi a baj? –kérdezte aggódva.

-Fáj a fejem és szúr a hasam.

-Lehet összeszedtél valamit. Gyere menjünk inkább haza.

-Oké.

Mirával hazamentünk.

-Menj öltözz át és feküdj le aludni. Mindjárt viszek fel neked teát!

-Mira! –fogtam meg a karját.

-Tessék?

-Köszönöm! –fogtam meg az állát és magamhoz húztam.

-Eric! –húzta el a fejét.

-Bocsi. Khm akkor felmegyek.

-Oké.

Felmentem a vendégszobába és levettem a fölsőm.

-Jöttem itt a tea! –jött be az ajtón Mira.

-Oké, köszi! –mosolyogtam rá.

Mira szemszöge

Mikor bementem a szobába Eric állt előttem meztelen felsőtestével. ÚRISTEN! Ez volt a reakcióm, majdnem kiejtettem a kezemből a teát is.

-Akkor tessék megyek. –raktam le az éjjeliszekrényre a teát és kimentem az ajtón.

Bementem a szobámba.

-Az a test ááá! De nem tetszhet nekem, neki ott van Molly nekem meg Nick.

Arra gondoltam, hogy felhívjak valakit, hogy elmondjam mi van velem ezért előkerestem a telefonom és felhívtam Lucyt.

-Hallo! –vette fel.

-Szia. Zavarlak?

-Nem, miért?

-Csak muszáj valakivel beszélgetnem.

-Miért? Mi a baj?

-Azt hiszem tetszik Eric!

-Mi? Az nem lehet.

-Tudom én is ezt próbálom megbeszélni magammal. De most láttam a felsőtestét és ááá!

-Figyelj, neki ott van Molly neked meg Nick. Feladnátok a barátságotokat egy kalandért?

-Nem.

-Na látod! Amúgy Nick most ment haza, mert átjött és téged keresett!

-Igen?

-Igen! Hívd fel.

-Biztos?

-Igen!

-Oké, akkor szia felhívom!

-Oké szia.

Letettem a telefont. Lefeküdtem az ágyra és megkerestem Nick számát.

-Szia Mira!

-Szia Nick.

-Hallom Magyarországon vagy. Milyen ott?

-Nagyon jó. És veled mizujs?

Beszélgettünk még kb. egy órát.

Eric szemszöge

Mira kiment a szobámból. Ittam a teámból, aztán lefeküdtem aludni.

-Eric alszol? –hallottam Mira hangját.

-Nem. Szia.

-Hogy vagy? –ült le az ágy szélére.

-Jobban vagyok, köszi.

-Akkor jó, mert megyünk majd sétálni. Megmutatom Pest milyen szép este.

-Oké. Mikor indulunk?

-Majd 7 körül oké?

-Oké.

-Akkor hagylak aludni.

-Oké, köszi.

Este /Mira szemszöge/

Elszaladtam fürdeni. Kerestem egy nadrágot és egy pólót, meg egy pulcsit, mert hideg van. Csak egy kis sminket raktam fel. Bementem a fürdőszobába és elővettem a kontaktlencse tartómat, de ahogy megfogtam beleejtettem a lefolyóba.

-Jaj ne ezt nem hiszem el! Muszáj lesz szemüveget felvennem.

Bementem a szobámba és előkerestem a szemüvegem.

-Mira kész vagy? –jött be a szobámba Eric.

-Igen! Mehetünk!

-Te szemüveges vagy?

-Nem tudtad?

-Nem.

-Igen, de kontaktlencsét szoktam hordani, de azt is csak néha.

-Miért?

-Nem szeretem, ahogy te sem!

-Honnan tudod, hogy szemüveges vagyok?

-Ki nem tudja?! Na gyere menjünk.

Lementünk a földszintre.

-Sziasztok elmentünk, majd jövünk! –mondtam magyarul.

-Mi? –nézett rám kérdően Eric.

-Annyit mondtam, hogy sziasztok elmentünk.

-Ja.

Elindultunk.

-Itt isteni a fagyi, gyere vegyünk!

-Oké!

Bementünk.

-Fizetek! –mondta Eric.

-Majd én, hiszen meghívtalak.

-Oké, de legközelebb én állom.

-Rendben. Mit kérsz?

-Mogyórósfagyit.

-Hello. Szeretnék kérni egy egy gombócos mogyorósfagyit. Meg egy egy gombócos citromot! –mondtam az eladónak magyarul.

-Tessék. Még valamit?

-Nem, köszönöm.

-300 Ft lesz.

-Tessék. Hello.

- Sziasztok.

Kimentünk az utcára.

-Imádom a mogyorósat!

-Én még nem ettem olyat.

-Megkostolod? –nyújtotta a fagyiját.

-Ha nem baj.

-Nem, de én is kérek a citromodból!

-Oké.

Megkóstoltuk egymás fagyiját.

-Na hogy ízlik? –mosolygott rám Eric.

-Hmm finom! És a citrom?

-Egész jó.

Tovább sétáltunk, aztán leültünk a Duna partján az egyik padra.

-Ez milyen folyó? –kérdezte Eric.

-Duna.

-Szép nagy.

-Ja.

Egymásra néztünk.

-Mira, Fagyis a szád.

-Hol? –próbáltam letörni az arcomról.

-Nem ott. Nem. Hagyd majd letörlöm!

-Köszi!

Eric kezét az arcomon éreztem. Letörölte a szalvétájával, de Eric még mindig az arcomat fogta. A távolág egyre kisebb lett.

-Gyönyörű a szemed. –súgta a fülembe.

-Köszönöm! –pirultam el.

Eric ismét a szembe nézett. Mit csinál?! Odahajolt az arcomhoz és elcsattant az első csók. Visszacsókoltam. Mit csinálok?!

-Visszacsókoltál! –mosolygott rám.

-Megijedtem. És egyébként ez nem helyes. –fordultam el tőle.

-Nyugi, ez csak egy ártatlan csók volt!

-Aha. Megcsaltad Mollyt! –néztem rá mérgesen.

-Nem az első eset. –mondta flegmán.

-Hogy mi? –akadtam ki.

-Hát tudod Tone.

-Ja és majd, ha összejövünk engem így meg fogsz csalni? –álltam fel.

-Nem! Téged sosem csalnálak meg!

-Aha persze. –indultam el.

-Mira! –fogta meg a kezem.

-Mi van?

-Azt mondtad, hogyha összejövünk! Szóval tetszek? –mosolygott rám rossz fiúsan.

-Nem. Nem, csak úgy mondtam. És amúgy is miért érdekel? Ott van neked Molly nekem meg Nick. Kész.

-De Mollyval szakítani fogok! Azt mondtad, hogyha idejövünk újra beleszeretek, de ez nem így lett, mivel egy másik lányba szeretettem bele!

-Mi? Miattam fogtok szakítani Mollyval? Nem azt nem teheted!

-Mira! Én csak téged szeretlek. Mollyval vége. Elmúlt a tűz a szerelem, mint mondtam a kapcsolatunk kihűlt.

-De akkor is Molly biztos szeret téged!

-Figyelj sétáljunk még és hagyjuk ezt a témát! Oké?

-Ok.
Eric szemszöge

Elindultunk tovább. Már a szemébe se tudtam nézni. Hogy tehetett ilyet szegény lánnyal?!

Egy kis idő múlva kezünk megint összeért. Megfonom bánni, de imádom ezt az érzést. Lépnie kell. Robbanok. Megfogta a derekam. Kicsit közelebb húzz magához.

-Mira… -kezdene bele de nem bírom… most én csókolok először. Tudom, hogy helytelen amit művelünk, de nem nem Eric tényleg tetszik. Mira mit művelsz? -Ez mi volt? –kérdezte Eric döbbenten.

-Ne haragudj hiba volt… -szaladtam el.

-A francba Mira, állj meg!

-Minek, Eric elcsesztük!

-Állj már meg! –ölelt át hátulról.

-Engedj el! –lendült a kezem, de Eric megfogta.

-Állj! Nyugodj meg!

-Eric, hogy tehetünk ilyet? –kérdeztem sírva.

Mira nekem támasztotta a fejét.

-Mira, esküszöm ha egyszer összehozz a sors minket, én soha nem foglak megcsalni, csak az igazit keresem.

-És ki lenne az?

-Te! És neked?

-Eric, be kell bizonyítanod!