Hello-bello! A meglepi az egy részben most kicsit rossz is, sajnos egy darabig nem fogok tudni, írni a suli miatt, de fogok jönni apróságokkal :) pl.: a rövid történettel szerintem most már elmondhatom, hogy miről lesz szó benne ;) pár új infóval, hogy mikor jön a következő fejezet meg a 8. fejezetből részetekkel :D Remélem megértitek.
A jövő héten jelentkezem a rövid történettel és fejezettel 2 hét múlva ♥ ♥ ♥
XO: Just Only Girl♥
Megláttam, aztán beleszerettem…
vagy még se?
Mira
szemszöge
Reggel a telefonom csörgésére keltem… komolyan azok
az emberek akik reggel 6.kor hívnak rájöhetnének, hogy valószínűleg alszom.
Megláttam, hogy ki hív „Alex”. Ez
most komoly?
-Szép jó reggelt! –köszönt.
-Ember, ilyenkor alszok! –ordítottam bele.
-Jól van bocsi, de valamit meg kell beszélnünk…
-Mit?
-Ericről van szó…
-Ott van Molly és Marlene és még mindig nem vagyok
Eric anyja! És leteszlek szia.
-Átmennél hozzá?
-De minek?
-Megmasszírozni…
-Jaj, ne! Legalább van valami masszás szivacs?
-Igen.
-Oké, akkor megyek.
Gyorsan felöltöztem és összeszedtem a masszás
cuccokat.
15 percen belül már ott voltam, és becsöngettem.
Tone jött ajtót nyitni.
-Eric? –kérdeztem. –Szia! –öleltem át.
-Matracon fekszik a nappaliba. –gyere be.
Bementem.
-Olyan szép már a pocid! –dicsértem meg Tone-t.
-Köszi. –közben beértünk Erichez.
-Szia. –guggoltam le mellé. –Mit csináltál?
-Meghúztam a hátam, vagy begörcsölt.
-Ügyeske. –szedtem elő a táskámból a cuccokat.
A kezembe nyomtam egy kis masszás olajt és szét
kentem Eric hátán, másfél órás masszírozással orvosoltam is a problémáit.
-Köszönöm, mennyivel tartozom, hogy loptam az
idődet?!
-Semmivel, máskor is szívesen jövök.
-Köszi. –Eric kikísért és hazarohantam készülődni a
délutáni randira.
Beestem a fürdőbe gyors hajmosás, hajcsinálás és
smink.
Első randin sosincs rajtam sok smink, mert smink
nélkül kócosan is szépnek kell, hogy lássanak.
Délután
/Nick szemszöge/
Nagyon vártam már Mirát, régóta vártam erre a
pillanatra, de végre megláttam. Szőketincseivel a szél játszott, vidáman
mosolygott és engem keresett. Szép volt nagyon szép.
-Szia… -jött oda hozzám.
-Szia. –pusziltam meg az arcát.
-Úristen az a csajúgy néz ki mint Miley.
-Jaj, nőlj már fel Miley nem ribanc és Demi nem
kövér és Taylor nem csúnya!
-Te mióta állsz ki melletük?
-Nem állok ki mellettük csak nőjél már fel!
-Most haragszol?
-Nem, csak hát akkor is. –ölelt meg.
-Jó, oké megértem.
-Köszi. –végre megérkeztünk a cukrászdához.
-Sziasztok! –mentünk be.
-Mira, mit kérsz?
-Ú, hát nem tudom.
-Azt kérsz amit szeretnél.
-Hát, akkor egy francia krémest kérek… -mondta
határozottan Mira.
Kikértem neki a sütit amit kért fizetem és leültünk
egy asztalhoz.
-Hát te nem eszel?
-Nem vagyok éhes. –mosolyogtam rá.
-Oké. –mosolygott vissza és evett tovább.
-Mondd, Mira te érzel valami Eric iránt?
-Semmit nem érzek iránta. –nézett rám.
-Nekem elmondhatod, tudom, hogy Ericnek romokba a
kapcsolata…
-Romokban?
-Igen… nem tudom, hogy mi történt.
-Nick szerintem mi most nem ezért vagyunk itt!
–fogta meg a kezem Mira. –Értem, hogy neked fontos Eric és Molly boldogsága, de
nekik kell tudni, hogy mit szeretnének! –ekkor megcsókoltam Mirát. Hihetetlen érzés volt… végre az utamon
vagyok…
Ekkor megcsörrent a telefonom. A francba is miért
nem lehet engem békén hagyni? „Alex”.
-Cső! Bocsi, hogy zavarlak!
-Mondd!
-Hol vagy?
-Randin!
-Ja, boccs akkor nem is zavarlak, csáó!
-Szia! –tettem le.
-Ez a srác
hihetetlen, igaz? –kérdezte Mira.
-Igen az. –Mira más mint a többi lány… érti, hogy a
hülyéktől nehéz elszakadni, bár Lucy után szabadon, ahogy szoktam mondani.
-Mehetünk? –kérdeztem miután befejezte a sütijét.
-Ja, persze! Nagyon fincsi volt! –mosolygott.
-Akkor örülök! –elindultunk Svédország még kicsit
rideg utcáin, a szél fújt a nap sütött és én még mindig fáztam, hol van már a
jó idő?
-Nick! –fogta meg Mira a kezem.
-Igen?
-Nézdd! –mutatott el balra. –Az ott Aksel!
-Mit keres ez itt?
De ne foglalkozzunk vele, hiszen randizunk! –de ekkor már Mira ott állt
Aksel előtt. Nem hiszem el rosszabb, mint Eric jesszus hányszor ültünk együtt a
sebészeten.
Eric
homlokára egy vizes ruhát nyomtam, miért volt muszáj összeverekedni?!
-Mehetünk?
–kérdeztem, miközben felhúztam őt a földről.
-Igen,
persze.
5perx
séta után beértünk a sebészetre, Eric feje egyre jobban vérzett, nem is Ő
lenne! De komolyan!
-Eric
Khaled Saade! –jött ki egy kedves nővér. Oda jött Erichez és betámogatta a
vizsgálóba.
*Eric
szemszöge*
Bevezettek
a vizsgálóba és felfektettek egy asztalra. Nagyon jó… már megint itt. Bejött a
doki és kezet fogott velem, ezer éve ide járok és még mindig nem unom? De már
nagyon! Mit fogok én ezért hallgatni? Édesanyám aggódik értem, de megértem.
-Eric,
össze kell varrnom a homlokodat! –mondta az egyik nővér. Ez most komoly? Csak
én vagyok ilyen szerencsétlen?! Pár öltéssel összevarrták aztán mehetem is
haza.
Mira
szemszöge
Semminek se tartom Akselt! Dobta Tone-t egy hülye levél miatt! ember ez? Most Tone,
Ericéknél várja, hogy megszülessen a babája. Elegem van az emberekből! Egy
bajom van velük, hogy léteznek, miért nem tudnak kihalni és csak a jó fejek
maradni?! Ja, mert akkor nem lenne kivel flegmának lenni, amit imádok olyan jó
nézni a meglepődött fejeket. Mekkora király vagyok már! Na jó azért ennyire nem
vagyok ego majom.
 |
| Aksel |
-Hé! Te ott! –ekkor Aksel lassan megfordult. –Hogy
merted Tone-t kidobni? Mit csinált? He!
-Mira? Ne kössél már belém, elég volt ezt Tonenal
végig csinálni!
-Az a lány szeretett téged!
-És kit érdekel Ő csak egy lány!
-Hogy neked milyen rossz a felfogásod! Neked Ő kéne,
hogy az egyetlen nő legyen a világon.
-Egyetlen, könyörgöm lefeküdt Ericcel!
-Te ezt nem tudhatod! Nem feküdtek le! –hazudtam
Eric és Tone boldogságának érdekében, de mindegy Eric boldog Molly mellett, de
Tone-nak Aksel mellet van a helye.
-Ja persze, ezt mond másnak! –nézett rám.
-Aksel, te még szereted Tonet!
-Hogy ne szeretném! Azt szeretném, hogy a feleségem
legyen! Úristen, de kidobtam őt.
-Tone, meg fog bocsájtani! Ne aggódj!
Aksellel elmentünk Ericékhez. Becsöngettem. Eric egy
szabdidő nadrágba csúszkált ki.
-Szia, Mira! –ölelt át. –Ez mit keres itt?
-Tone-hoz jött!
-Tone! –szólt neki Eric.
Tone
szemszöge
-Tone! –szólt Eric. Mit nem talál ez a tök fej már
megint.
-Jövök! –másztam ki az ágyból. Amikor kimentem a
szemem megtelt könnyel. Aksel ott állt.
Oda mentem hozzá.
-Tone, kérlek gyere haza! Hiányzol. –közben Mira és
Nick bejöttek a házba.
-Nem, sajnálom! Én itt maradok! –csaptam be az
ajtót. Mira és Eric egymásba kapaszkodva nézték, ahogy szakítottam Aksellel,
Nick meg egy széken ült. A döbbenet
leolvasható volt az arcukról.
-Mi van? Túl vagyok rajta! –mosolyogtam és
visszamentem a szobába.
Nick
szemszöge
Mira meg Eric elvoltak. Beszélgettek, nevettek. én
meg ott voltam egyedül.
-Akkor én most megyek! –álltam fel.
-Várj megyek én is! –állt föl Mira.
-Maradj csak!
-De cuki vagy! Köszönöm! -oda jött és megcsókolt.
-Akkor én mentem! Sziasztok!
-Szia! –köszöntek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése