21. fejezet

Sziasztok! Szóval öröm hír visszatértem :D 11 oldalas fejezettel jövök és sok-sok képpel BUMM. Holnap este hozok még nektek egy fejezetet ami Lucy és Zayn nászútjáról fog szólni aztán sajnos kezdődik az iskola, és nem lesz időm nektek hozni sok fejezetet ezért belassulok a bloggerkedésben. Azon gondolkozok, hogy csinálok twittert a blognak és ott letudjátok chekolni, hogy éppen mikor jön új fejezet meg hasonlók... fejezet számok lesznek kint. Szóval ha szerintetek jó ötlet akkor írjatok a komiba egy IGENt ha itt bloggeren akartok nyomon követni akkor meg egy NEMet. 
Jó olvasást :D Várom a hozzászólásaitokat! 
XO: Just Only Girl♥

Ordinary Girl 

Eric szemszöge 

Reggel a srácokkal és Mirával kimentünk egy közeli farmra, ahol az egyik ismerősöm dolgozik.  Tudom, hogy Mira imádja az ilyen helyeket, és Magyarországról a lovait is ide hozhatta, és kapott mellé még két lovat. Megőrül értük, ahogy oda értünk egyből hátra ment, és kiengedte őket. Az összes Mira körül állt, mert vitt nekik almát és répát. A srácok a kutyákkal és a macskákkal szórakoztak.  Mira után mentem. 

-Mira! 

-Igen? –hagyta ott a félig felnyergelt lovát.

-Mit fogsz csinálni?

-Lovagolni!

-Itt vagy kimész terepre?

-Itt.

-Jól van!  Mit dúdolgattál?

-Erdő Erdő ez a dalnak a címe.

-Magyar?

-Igen, Holdviola együttes.

-Á! Értem! Még mindig szép hangod van! –csókoltam meg.

-Neked is nyergeljek egy lovat?

-Igen.

-Hope-on vagy Dream-en szeretnél lovagolni?

-Dreamen. 

Dream

Hope

-Rendben!  -nyergelte fel a lovakat. –Feltudsz szállni?

-Nem!

-Várjál! Add ide a lábad!

-Mi?

-Fogd meg a nyerget, és feldoblak!

-Oké!

Ahogy Mira rakott volna fel a ló elkezdett mocorogni.

-Eric, kapaszkodj!

Nehezen felkerültem a lóra. Mirával az telt három percbe, mire felrakott a lóra, Ő pedig egy másod perc alatt fent ült.

-Nem szeretnél inkább, csak bent futószáron pár kört menni? –kérdezte Mira. –Eltudsz indulni?

-Persze! Vágta!

Mira szemszöge

Eric olyan határozott mozdulatot adott, hogy a ló vágtázni kezdett.

-Mira?! –nézett hátra Eric.

-Indulok! Gyerünk! –indultam el én is.

Még Dreamról nem vettem le a futószárat.

-Eric! Futószár föl!

Megpróbálta felszedni a futószárat.

-És most?

-Dobd ide! –értem be őket. –Add a kezembe! –vettem el, és lassan lelassítottam mind a két lovat.

-Kicsim! Te csak is futószáron mehetsz! –vezettem vissza.

-Oké!

Beértünk Eric leszállt a lóról, én pedig tovább lovagoltam.

Eric szemszöge

Mira a szőrén ülte meg a lovat.

@ericsaademusic: @miramusic legjobb imádom #lovak #lovaglás #Kicsikjátszanak #viccesnap

-Na itt is vagyok! –jött vissza Mira.

-Jó volt, Szívem?

-Igen! –csókolt meg.

-Akkor örülök!

-Tudom!

-Igen, és honnan?!

-Látom a szemeden Kicsim!

-Ennyire ismersz! Nélküled Mirám!

-Kuss! –tette a mutató úját a számra.

-Jól van! Ma még mit csinálunk?

-Haza megyünk, és hát nem tudom!

-Nekem lennének ötleteim.

-Akkor Melodyék mennek Tonehoz?

-Hát nem tudom! –ölelt meg Mira.

-Pedig mi hangosak vagyunk!

-Ki vagyok tőled, csak te Te vagy hangos!

-Értem én, persze én vagyok a hangos! Te biztos mindig velem voltál éjszakáként? –kérdeztem Mirát.

-Igen! –csókolt meg.

-Tuti?

-Igen!

-Akkor viszem a srácokat Tonehoz!

-Csak Melodyt!

-Mert?

-Jake bent alszik!

-De akarlak Baby!

-Anyu! –jött oda Melody. –Énekelsz nekem?

-Persze! –elmentek és leültek a hintába.

Mira szemszöge

Melodynak az Icipici Mese című dalocskát énekeltem, amitől természetesen bealudt.

-Mira! –szaladt oda Mimi.

-Igen?

-Képzeld el van egy remek sztorim!

-Várj!

-Mire?

-El kell képzelni!

-Jaj jól van! Szóval Emma…

-Mi van Emmával? 

-Felvették az egyetemre!

-Ó te jó ég! –ugráltunk.

-Mira! –futott oda Emma.

-Gratulálok!

-Köszi! Én is!

-Te is?

-Itt van a vezetői engedélyed!

-Úristen! Eric!

-Jövök! –futott oda.  –Mi az Kicsim?

-A vezetői engedélyem!

-Gratulálok  Kicsim! Kocsit is akarsz majd vezetni?

-Igen! Sőt ha haza értünk elvihetlek egy körre?

-Persze! –mosolygott rám.

-Lassan menjünk? –kérdeztem.

-Igen légy szíves, nem tudom olyan, mintha nem sokára migrénem lenne.

-Akkor menjünk!

Elköszöntünk mindenkitől. A kicsiket pedig felvittük Tonehoz.

Miután haza értünk Eric elment fürdeni, de a fürdőből ki már görcsös fejfájással jött ki.

-Előjött a migrénem.

-Nagyon jó! Gyere feküdj le! Aludj kicsit, és majd utána beszélünk az ötleteidről.

Eric két óra alvás után, jött ki a nappaliba.

-Jobban vagy?

-Aha! –csókolt meg.

-Elmegyünk vezetni?

-Veled?

-Igen!

-Persze, csak felöltözök!

-Rendben.

Beültünk a kocsiba.

-Mit csinálsz először?

-Megkeresem a kedvenc zenémet.

-Nem! Beállítod a tükröket, és becsatolod magad!

-Jól van már Apuci!

-Piszkos terveim vannak estére veled!

-Csend legyen!

-Pont te mondod?

-Igen, én!

-Okés.

Eric szemszöge

Mira meglepően ügyesen vezetett.

-Jaj, Kicsim! Állj meg!

-Baj van?

-Piros a lámpa.

-Ja upszi!

-Még jó, hogy fejben vezetek veled!

-Igen, hasznos dolog!

-Mint én! –mondtam.

-Te?

-Igen!

-Nem!

-Oké! –mondtam szomorúan.

-Elhitted jól van Picim! Pacsi!

-Pacsi!

Mirus hazavezetett. Az útsorán csak kétszer volt halálfélelmem, amúgy egészen jó volt.

-Na végre! –toltam Mirát a ház falának.

-Mi lenne, ha csinálnánk most egy medencés partit.

-Oké! Hozom a telefont! 

Másfél órával később 

Mira és Eric medencéje

Egészen jó kis partit hoztunk össze. 

-Medencébe! –mondta Alex.

-Oké! –ugrottunk be.

-Kicsim, elhívtam Miley-t is és azt mondta, hogy hoz magával valakit.

-Okés, de jó!

-Hello! –jött be Miley. –Stella-t hoztam magammal. 

Mira idegesen nézett rám. Odaúsztam hozzá. 

-Nyugi jó lesz!

-Oké, hiszek neked!  -csókolt meg.

-Párbaj! Mira gyerünk Eric nyakába! Tone hozzám jösz? –mondta Alex.

-Mehetek! –nevetett Tone. 

Mira szemszöge

Tone Alex nyakában ült, én pedig Ericében.

 

-Gyerünk! –pacsiztunk össze Erickel. –Á! lefogok esni!

-Nyugi! –tolt vissza a nyakába. –De ha megtennéd, hogy nem rúgod le a tüdőm! Tone?! 

-Jaj bocsi. A tüdőd volt?

-Á! Dehogy!

-Ja, jó! –nevetett.

-Mi lenne ha énekelnénk valamit?  Kivévé te Alex! –mondta Jessy. 

-Héé!

-Na jó! Énekelhetsz!

-Ez az! Mit éneklünk?

-Végülis itthon van a Rock N Roll gitárja, ha gondoljátok!

-Biztos? Elektromos gitárral? Medencés bulinál?

-Nem is elektromos! Jó akkor hozd az akusztikus gitárt! –ütögettem meg Eric hátát.

-Okés! –szaladt be. –Itt is vagyok! –ült le a medence szélére, és én pedig mellé ültem. –Mit énekeljünk?

-Mit tudod mindenki?

-This Is Our Song? –kérdezte Tone. 

-Oké, az jöhet.

Végülis mindenki leült körénk, és énekeltünk.  A dal után Emma szólalt meg. 

-Vissza megyünk még?

-Persze! –mondta Mimi és beugrott. 

-Úúúú! –mondta Kinga. –Fogjuk meg egymás kezét, és úgy ugorjunk. 

Mindenki felállt a medence szélére, és megfogtuk egymás kezét. Pont Eric, és Stella közzé kerültem. Eric megcirógatta a kezem, tudtam, hogy meg kell fognom Stella kezét.

-Köszönöm, hogy eljöttél!  -mondtam neki.

Eric elengedte a kezem és megtapsolt.

-Gyerekek! Valami zene kell! Ez pedig Gagától az Applause.

Elindult a zene, mi pedig visszaálltunk, és számoltunk.

-Egy… kettő... három… UGRÁS! –ugrottunk bele egyszerre. Egy csomó víz kiment, de mi jól éreztük magunkat.

-Hoztam koktélt! –mondta Emma.

-Milyet? –kérdezte Cher.

 

 –Mondd, hogy Sex on the Beach koktél, vagy Bloody Mary! –mondta Molly. 

 

-Sex on the beach-et hoztam. –mondta Emma.

 

Kimentünk a medencéből. Mindenki egy tucat törölközőt tekert magára kivéve Ericet.

-Nem fázol? –kérdeztem.

-Nem! –ült le, és az ölébe húzott.  

-Biztos!

-Igen, nyugi! –csókolt meg.

Jó pár óra bulizás után, mindenki elköszönt, és haza ment.

Eric szemszöge 

 

Végre mindenki haza ment, és csak a miénk a ház. Amíg Mira kísérte ki az embereket, addig Alex segített nekem romantikussá tenni a nappalit.

-Mit fogtok itt csinálni?

-Nem gondolod, hogy a orrodra kötöm! Inkább a gyertyákat rendezgesd szív alakba.

-Igen is főnök!

Aránylag hamar kész is lettünk, és Alex is elment.

Mira futva jött vissza.

-Csak nem hideg volt kint?

-Á nem csak a mínuszok repkednek!

-Biztos szépek. -öleltem meg.

-Mit csinálsz? –csókolt meg.

-Tudod a piszkos a gondolataim.

-Szóval a piszkos gondolataid? Mit akarsz velük?

-Egy Mirát!

-Hihi! –puszilta meg a mellkasomat.

Mira szemszöge

Eric neki nyomott a falnak.

-Something so unreal

This girl sex appeal

And I don’t need to feel

She’s sience fiction

Sience Fiction

And girl I must confess

 I love special effect

So we should get undressed

She’s sience fiction –dúdolta Eric.

-Szeretlek Eric!

-Én is! –csókolt meg. Felkapott, és a falnak nyomott.

A nyakamat csókolgatta.

-Kicsim… menjünk át az ágyra!

-Jó ötlet!

Közben végig Eric hátát karmolásztam.

Lassan letett az ágyra.

…..

Erichez mellkasához bújtam, és Ő pedig a hátamat simogatta.

-Eric! –néztem fel rá és láttam, hogy csukva van a szeme.

-Igen?

-Ugye nem bántad meg?

-Mit? –nyitotta ki a szemét.

-Hogy ilyen fiatalon Apa lettél?

-Nem, Kicsim ez volt a legjobb döntésem, amit az életben hoztam.  Inkább én kérek bocsánatot!

-Ne kérj, a legjobb dolog ami történt velem!  Kicsim! Hé, ne hogy befulladj megint. Eric! Ülj föl! –húztam fel.  –Nyugi! –simogattam a hátát. –Eric, mély levegő! Kicsim, nincs semmi baj!

-Tudom!

-Akkor mi a baj?

-Semmi.

-Mi nyomja a lelked? Hm,nem szoktál te ilyen lenni! –fogtam meg a kezét.

-Semmi, gyere feküdjünk vissza.

-Rendben.

Eric a mellkasára húzott.

-Jó éjszakát Kicsim.

-Neked is.  

Eric szemszöge

Éjszaka nem bírtam aludni. Halkan kimáztam Mira mellől. Előkeresetem a táskájából a cigit, és kimentem az udvarra rágyújtani. Tudom, hogy meg fogom bánni, de egyszer élünk.  

-Hé, Kicsim! –jött ki Mira. –Mit csinálsz?

-Elszívsz velem egy szállat?

-Persze!

Mirával elszívtunk egy-egy száll cigit, és visszamenetünk aludni.