22.fejezet

Sziasztok itt a legújabb fejezet. 
Jó olvasást! Kövessetek twitteren is: @MiraEricBlog:D
XO: Just Only Girl♥

A nászút

Zayn szemszöge

Lucy egész úton kérdezősködött, hogy hová megyünk.

-Majd meg tudod! -válaszoltam neki mindig.

-De mikor?

-Hát, amint odaérünk? -mosolyogtam rá.

-Jaj! -vágta be a durcit.

-Na ne csináld már! -öleltem magamhoz.

-Na jó! -puszilt meg.

-Megérkeztünk! -szólt hátra a sofőr.

-Köszönjük! -kiszálltunk a kocsiból, és kivettük a bőröndöket.

-Egy reptért? -nézett rám Lucy.

-Pontosan!

-Úristen! Hova viszel? -kérdezte.

-Legyen meglepi! -nyomtam egy puszit az arcára. -Gyere, a gép már készen áll!

-Oké.

Bőröndökkel a kezünkben elindultunk a magánrepülőm felé.

-Van egy saját magán repülőd? -nézett rám Lucy.

-Persze!

-De király!

Beszálltunk a gépbe. Szóltam a pilótának, hogy indulhatunk. Visszaültem Lucy mellé az ülésbe.

-Kösd be magad, mert indulunk!

-Oké!

Bekötöttük magunkat és a repülő elindult.

-Hány órás az út?

-5-6 óra.

-Hú, az sok!

-Igen, de ha gondolod aludhatsz!

-Nem vagyok álmos! -tiltakozott.

-Ja akkor oké.

Elkezdtünk beszélgetni, és Lucy a vállamra hajtotta a fejét.

-Lucy, Lucy ébren vagy? -kérdeztem, de nem válaszolt. -Még hogy nem vagy álmos! -simogattam meg a haját.

A tájat néztem, bár hajnali 1kor nem sok mindent láttam belőle, ezért inkább én is úgy döntöttem, hogy alszom egyet.

Pár óra múlva /Lucy szemszöge/

Arra keltem fel, hogy fáj a nyakam. Ránéztem Zaynre. Ő édesen aludt az ülésnek dőlve. Kinéztem az ablakon.

Sötét volt, ezért nem láttam semmit, csak a városokat, amik ki voltak világítva.

-Mikor ébredtél fel? -hallottam meg Zayn hangját.

-Pár perce.

-Ja értem. -csukta vissza a szemét.

-Még mennyi idő? -kérdeztem tőle.

-Hány óra van?

-Hajnali öt, legalábbis a Stockholmban.

-Akkor nem sokára.

-De jó!

-Itt a pilóta beszél, kérem kapcsolják be az övüket, megkezdjük a leszállást!

-Látod, megmondtam! -mosolygott rám Zayn.

-Igen, te meg! -adtam egy puszit neki.

Bekapcsoltuk magunkat. Pár perc múlva sikeresen landoltunk és leszálltunk a gépről.

-Úristen, de gyönyörű! -néztem ki az ablakon. -Úristen Zayn Hawaiin vagyunk?

-Pontosan. Igen az, de fele annyira se mint te! -csókolt meg Zayn.

-Úgy szeretlek!

-Én is Picim! -ölelt meg.

-Megérkeztünk! -jött oda a pilóta.

-Köszi a fuvart! -fogott kezet Zayn a pilótával.

-Ugyan, nincs mit!

-Akkor majd jössz értünk?

-Persze-persze! Sziasztok, érezzétek jól magatokat!

-Köszönjük!

Leszálltunk a gépről. Bőröndökkel a kezünkben elindultunk a kijárat felé.

-És most?

-Most fogunk egy taxit és megyünk a házhoz!

-Oké!

A reptérről 10 perc alatt odaértünk a házunkhoz.

-Jó napot! Én Patrisha vagyok. A ház tulajdonosa.

-Jó napot! -fogtunk vele kezet.

-Megmutatom a házat!

-Rendben! -egyeztünk bele.

Kinyitotta az ajtót és bementünk a házba. Tágas, emeletes ház volt. Patrisha mindent megmutatott nekünk.

-És innen pár percre van egy kis bolt, ahol betudnak vásárolni!

-Rendben, köszönjük.

-Mennyi napig is maradnak?

-Csak 2 napig! -válaszolta Zayn.

-Értem, érezzék jól magukat!

-Köszönjük!

-És a kulcsot, majd oda tegyék ahova mutattam!

-Rendben viszlát! -köszöntünk el tőle.

Patrisha elment.

Zayn szemszöge

-Miénk a ház! -mosolyogtam Lucyra.

-Jaj Zayn! -nézett rám. -Gyere pakoljunk ki és inkább öltözzünk át!

-Ahogy gondolod! -csókoltam meg.

Kipakoltunk és felvettünk valami kényelmesebb ruhát.

-Hány óra lehet? -kérdezte Lucy.

-Hát ez az óra szerint 21.00! -mutattam a falra.

-De fura, hogy hajnali 1kor indultunk és itt még csak 9 óra van!

-Hát igen. Na és mit szeretnél csinálni?

-Tudod mit, benne vagyok! -csókolt meg.

-Tudtam én, hogy téged kell elvennem! -emeltem fel.

-Haha, Zayn hova viszel?

-Csak a hálószobába!

-Annyira szeretlek! -csókolt meg.

-Én is téged!

Csókjaink egyre szenvedélyesebbek lettek.

…

Másnap reggel

Mikor felkeltem Lucy nem volt mellettem.

-Kicsim, merre vagy? -másztam ki az ágyból.

-Itt kint a teraszon! Annyira gyönyörű. El se hiszem, hogy idehoztál! Köszönöm, köszönöm! -ugrott a nyakamba.

-Ugyan nincs mit! Van itthon valami kaja?

-Sajna nincs, néztem a hűtőben és nem találtam semmit.

-Akkor gyere, menjünk el vásárolni!

-Oké!

Gyorsan felöltöztünk és elmentünk a boltba. Lucy összedobott egy finom reggelit.

-És most mit csináljunk? -kérdeztem Lucytól reggeli után.

-Irány a tengerpart! -vágta rá.

-Benne vagyok!

Átöltöztünk fürdőruhába és kézen fogva elindultunk a strandra, ami szerencsére nem volt messze tőlünk.

-Verseny? -nézett rám Lucy.

-Oké!

Befutottunk a vízbe.

-Meg vagy! -kaptam fel Lucyt.

-ÁÁÁ! -mondta ijedten.

-Csak nem megijedtél? -csókoltam meg.

-Csak egy kicsit! -nevetett.

Elindultunk beljebb a vízbe, de rosszul léptem, és minden ketten beestünk a vízbe.

-De ügyes vagy! -nevetett Lucy.

-Héé! -néztem rá mérgesen.

-De szeretlek! -csókolt meg.

-Haha, én is!

Úszkáltunk még egy kicsit.

-Megyünk haza? -kérdezte Lucy.

-Aha.

Hazamentünk. Délután csak pihentünk. Este pedig elmentünk sétálni egyet.

-Annyira jó itt lenni! -mondta Lucy.

-Igen! Holnapra lesz egy meglepetésem!

-Igen, mi csoda?

-Majd megtudod! -csókoltam meg.

Hazamentünk. Lefürödtünk és elmentünk aludni.

Reggel /Lucy szemszöge/

-Lucy, jó reggelt! -puszilt meg Zayn.

-Neked is! -öleltem meg.

-Gyere kész a reggeli!

-Reggelit csináltál?

-Igen!

-Úristen köszönöm!

-Nincs mit!

Lementem a konyhába és egy tál palacsinta fogadott.

-Ez az enyém? -néztem rá Zayre.

-Igen! És kaptál még hozzá egy kis gyümölcsöt, és persze nutellát!

-Köszönöm! -öleltem meg.

Leültem.

-Na milyen? -kérdezte Zayn.

-Nagyon finom! Nem is tudtam, hogy tudsz palacsintát csinálni! -mondtam csodálkozva.

-Sok mindent ne tudsz rólam Lucille Morris! -mosolygott sejtelmesen.

-Ajaj. Kiderül a férjemről, hogy egy titkos ügynök! -nevettem.

-Lehet. Én vagyok M. ügynök!

-Te nagyon kész vagy Zayn! -nevettem még jobban. -Mit reggeliztél?

-Amit most te eszel.

-Akkor én is ilyen leszek?

-Lehet! -nevetett ő is. -De egyél, mert utána megyünk valahova!

-Oké!

Megreggeliztem és gyorsan felöltöztem.

-Kész vagyok! -mentem le az emeletről.

-Oké, akkor gyere! -fogta meg a kezem Zayn.

Elindultunk már egy ideje sétáltunk.

-Lucy! Emlékszel, hogy egyszer mondtad, hogy szeretnél a delfinekkel úszni!

-Igen!

-Na most valóra váltom az álmodat! -mosolygott Zayn.

-Úristen! Köszi! Úristen!

-Nincs mit, gyere menjünk be!

Bementünk az épületbe.

-Sziasztok! -jött oda hozzánk egy nő.

-Jó napot!

-A delfinekkel szeretnének úszni.

-Csak ő! -mutatott rám Zayn.

-Gyere, itt öltözz át abba a ruhába! -mondta a nő.

-Oké!

Átöltöztem. Utána kimentem hozzájuk.

-Készen állsz? -kérdezte a nő.

-Igen! -vágtam rá.

-Akkor gyere!

Bementünk egy helyre ahol voltak delfinek.

-Úristen de cukik!

Bementem hozzájuk a vízbe, Zayn pedig a partról figyelt.

-Mondd, csíz! -mondta Zayn, és lefényképezett.

Annyira jó volt ott a delfinekkel úszkálni.

-Nagyon szépen köszönöm! -mondtam a nőnek.

-Ugyan nincs mit, gyertek máskor is! Sziasztok!

-Viszlát!

Elindultunk hazafele.

-Milyen volt? -kérdezte Zayn.

-Húú, nagyon jó! A delfinek meg olyan édesek voltak!

-Elmegyünk valahova enni?

-Igen! Olyan éhes vagyok!

Beültünk az egyik kajáldába. Megebédeltünk, aztán még sétálgattunk a városban.

-Olyan rossz, hogy holnap megyünk haza! -mondtam szomorúan.

-Igen!

Lementünk még a partra is.

-Hiányozni fog Hawaii!

-Nekem is!

Estig ott voltunk, aztán elindultunk a nyaralóba. Gyors fürdés után lefeküdtünk aludni.

-Jó éjt Zayn! Nagyon jó volt itt lenni!

-Neked is jó éjt Kicsim! Igen, én is élveztem.

Másnap reggel

-Kicsim, jó reggelt! -csókolt meg Zayn.

-Neked is! -öleltem meg.

-Gyere pakoljunk, pár óra múlva indulunk.

-Muszáj? Nem szeretnék hazamenni! -dőltem vissza az ágyba.

-Igen Lucy muszáj!

-Á, na jó, pakoljunk! -keltem fel nagy nehezen.

Szerencsére estére már nagyjából összepakoltunk, szóval ma csak a ruháinkat kellett elpakolnunk.

-Kész! -mosolyogtam Zaynre.

-Igen! Na szaladj el fürdeni, én meg addig szétnézek, hogy mindenünk meg van-e.

-Oké!

Bementem a fürdőszobába. Viszonylag gyorsan, 10 perc alatt megfürödtem. Utánam Zayn is elment fürdeni, addig én TV-ztem.

-Készen vagyok! -jött ki a fürdőből Zayn.

-Oksa. Akkor hívjam a taxit?

-Igen.

Hívtam egy taxit, addig Zayn lehordta a bőröndöket. Dudáltak.

-Itt a taxi! -néztem ki az ablakon.

-Oké! Bepakolok, te addig zárd be az ajtót!

-Rendben. -bezártam a ház ajtaját és a kulcsot a megbeszélt helyre visszaraktam.

-Mehetünk? -nézett rám Zayn.

-Muszáj?

-Sajnos igen.

-Hát jó, akkor menjünk.

Beültünk a taxiba. 10 perc alatt kint is voltunk a reptéren, ahol Zayn magángépe már várt minket.

-A kis házaspár! Sziasztok! -köszönt a pilóta.

-Hello! -köszöntünk neki.

-Indulhatunk?

-Igen!

Egy újabb 5 órás út után meg is érkeztünk Svédországba.

-Köszönöm, hogy elvittél és haza is hoztál!

-Jaj, mondtam már, hogy nincs mit!

-Szia! -köszöntünk el tőle.

-Sziasztok!

Leintettünk egy taxit és beültünk.

-Hogy érezted magad? -kérdezte Zayn a taxiban.

-Nagyon jó volt! Szívesen visszamennék még!

-Én is!

-Hány óra van amúgy?

-Este 7.

-Megérkeztünk! -szólt a taxisofőr.

-Köszi! -Zayn kifizette a taxit, utána kipakoltuk a bőröndöket.

-Sziasztok! -futottak ki a házból Mimiék.

-Sziasztok!

-Na milyen volt a nyaralás? -kérdezte Jess.

-Húú nagyon jó! -válaszoltam.

-Gyertek be és meséljetek el mindent! -mondta Emma.

-Oké, csak előbb lepakolunk.

-Oksa.

Bevittük a bőröndöket a szobánkba. Mivel semmi kedvünk nem volt kipakolni, csak ledobtuk őket a földre.

-Na itt vagyunk! -mentünk ki.

-Gyertek meséljetek el mindent!

-Oksa.

Leültünk a kanapéra és mindent elmeséltünk szó szerint.

-És itt vannak a képek!

-Nagyon jók lettek!

-Köszi! És veletek mi volt?

-Miráéknál volt egy ilyen medencés buli, ott voltunk, amúgy semmi. -mondta Mimi.

-Értem. Na de mi megyünk. Sziasztok jó éjt!

-Nektek is!

Elszaladtunk fürdeni utána pedig lefeküdtünk aludni.

-Szeretlek! -bújtam Zaynhez.

-Én is! -csókolt meg.