9. fejezet

Hello♥ Szép jó reggelt:D 
Gondolom, ti is szeretitek, úgy tartani a szülinapokat, hogy buli a barátokkal, és másnap pedig a családi köszöntés, ez a fejezet is arról szól, egy kis csavarral az elején, mert ugye nem mindig minden happy. 
Jó olvasást♥ 
XO: Just Only Girl♥ 

Tell Em That Is My Birthday

Mira szemszöge

Erichez bújva aludtam, amikor zajokat hallottam fentről. A buliról mindenki elment. Nagyon féltem, mert nem megszokott zajok voltak. Basszus Ericnek miért kellett megnézetnie velem azt a betörős emberrablós filmet.

-Eric, Kicsim! –cirógattam meg a hátát. –Kicsim, kérlek kelj fel félek! Eric! –ráztam föl.

-Mi a baj? –kérdezte álmosan.

-Zajokat hallok föntről, és félek.

-Ne félj! Biztosan semmi! –csukta be a szemét, és átölelt.

-Kicsim, ezt te is hallottad?

-Persze! Megyek és megnézem!  -kelt fel.

-Várj megyek veled! –halkan felmentünk a lépcsőn.

Bebizonyosodott, az amitől féltem, valaki fent volna a szobánkba.

Eric bement, a kezét hátra csavarta, és a földre nyomta.

-Hívd a rendőrséget!

-Rendben! –rohantam le.

Eric szemszöge

-Tényleg, hogy mindig a legjobbkor jönnek, ma van a szülinapja, és persze, hogy most van kedve kirabolni a lakásunkat. Gratulálok, halálra rémítette.

-Én legalább nem feküdtem, le a mennyasszonyoddal!

-Aksel!

-Bizony Eric! Ezt benézted!  -szabadult ki a szorításomból.

-Eric, hívtam őket! –jött be Mirám.

Aksel ránézett, és Mira felé indult.

-Hagyd őt békén! –ugrottam rá, és összeesett.

-Mira kérlek menj innen. Aksel az! Bántani akar téged!

-Eric! –mondta sírva.

-Menj ki!!!

-Ha eszem lenne, ilyet nem mondanék neki! –mondta gúnyosan Aksel.

-Itt van a rendőrség! –mondta Mira.

-De jó!

Elvitték Akselt, és jegyzőkönyvet írtak.

-Be kell mennünk? –kérdeztem.

-Nem kell! A hölgy igyon meg egy csésze forró teát, és további jó éjszakát. Viszlát.

-Az lesz, köszönjük! Viszlát.

Visszamentem Mirához.

-Jobban vagy? –ültem le mellé.

-Nem, nagyon félek!

-Gyere , Szívem feküdjünk vissza és aludjunk!

-De Eric! Félek! –sírt Mira.

-Nyugodj meg itt vagyok! Nincs semmi baj!  Itt vagyok! –öleltem át.

-Eric, te vérzel!

-Hol?

-A karod!

-Neki mentem a szilánkos ablaknak.

-Bekötöm! –állt fel…..pár perc múlva visszatért gézlapokkal. –Felemeled a kezed?

-Persze!

Mirus bekötötte.  Lefeküdtünk, és Mirát átöleltem.

-Szeretlek, Picim! Jó éjszakát!

-Neked is! –bújt hozzám.

Reggel/Mira szemszöge/ 

Halkan kimásztam Eric mellől. Megszerettem volna őt lepni, valami reggelivel, mivel éjszaka megvédett.

Gyorsan összedobtam, egy kis palacsintát. Tálcára tettem, és oda vittem Eric mellé.

-Jó reggelt! –cirógattam meg a mellkasát.

-Neked is Szívem! –csókolt meg.  –Ezt nekem csináltad?

-Igen! Jó étvágyat!

-Köszönöm Kicsim! –öleltem meg.

-Kezed, hogy van?

-Jobban, Szívem!

-De jó!

Miután Eric evett, még egy kicsit összebújtunk.

Délután 5óra körül jött a nagy család!

Eric a korlátnál állt tollal egy kezében, amikor megérkeztek. Melody, oda szaladt Erichez.

-Szia, Apa! –ölelte át.

-Szia Kicsim! –ölelte át. –Hiányoztál ám, nagyon! 

-Te is nekem Apuci!  Megyek Boncival játszani!

-Okés, menjél!

-Apa?

-Igen?

-Este megint befonnod a hajam?

-Persze Kicsim!

-De jó köszi! –futott el.

-Sziasztok! –jött oda hozzánk Eric.

-Na milyen volt az éjszaka? –kérdezte Kinga. 

-Haha az titok! –mosolyogtam.

Kimentünk a kertbe nyársalni, anyuék, és Eric szülei is felköszöntöttek. 

-Kicsim! –jött oda Eric. –Tudom, hogy már egyszer felköszöntöttelek, dé még egyszer nagyon boldog szülinapot Kicsim! 

-Köszönöm! –csókoltam meg.

Nyársaltunk beszélgetünk, nagyon hamar elszaladt az este. Olyan 8körül már mindenki elment.

-Apa, jössz hajat fonni? –kérdezte Melody.

-Megyek, Szívem! –ment fel.

Bekapcsoltam a tv-ét. Igazából nem volt semmi érdekes csak kicsit kiakartam kapcsolni.

-Mirus, nem jössz föl?

 -Melody elaludt, végülis!

-De megyek csak bezárom az ajtót.

-Rendben!

Bezártam az ajtót, és felmentem, Eric mellé bújtam, és úgy aludtunk el.