24. fejezet

Sziasztok! 
Itt van a legújabb fejezet. Viszont rossz hír, hogy most már csak hetente hozok részt minden héten SZOMBATON jelentkezek nektek: *
Jó olvasás :)
XO: Just Only Girl♥

Éld Át 

 

Eric szemszöge

Reggel szörnyen voltam. Fájt a fejem és hány ingerem volt. Mira felé fordultam, aki halkan szuszogott mellettem.  Felültem, és felhúztam a lábam.

-Eric! –kelt fel Mira. –Héé, jól vagy?

-Igen! –mosolyogtam rá.

-Eric, tuti? Rosszul nézel ki!

-Jól vagyok! –feküdtem vissza.

-Kicsim! –simogatta meg Mira a hasam. –Fáj, ugye?

-Igen, és nem tudom, hogy mitől.

-Biztos semmi komoly! Megnézzük a lázad!

-Oké.

Mira gyorsan visszaért, és megnézte a hőmet.

-39.5 valamit nagyon összeszedtél.

-Biztos!

-Hozok neked teát.

-Rendben!  -fordultam oldalra.

-Itt is vagyok! –jött vissza pár perc múlva.

-Köszönöm, Kicsim! –ültem fel.  –Mira!

-Igen? –ült le.

-Mitől lehet ez?

-Valami bacit benyaltál.

-Tuti?

-Igen! De ha ki akarsz halni hozok egy kanál vizet és abban fojtalak meg.

-Ne legyél ennyire erőszakos!

-Én nem vagyok!

-De az vagy!

-Nem,  nem, nem!

-Kaphatok egy csókot?

-Hülye vagy?! Nem, még a végén én is beteg leszek! –integetett Mira és kiment a szobából.  –Ja és ne közelíts meg 3 méteres körzetben! –lépett vissza.

-De hát egy ágyban alszunk!

-Nem, te ma a kanapén alszol! Bocsi elfejtettem szólni.

-Mira!?

-Puszika!

Délutánra jobban lettem, és lementem Mirához. 

-Szia!

-Szia! Hogy vagy! –kérdezte miközben rántott husit csinált.

-Jobban most már!

-Jó akkor öltözz, családi vacsi lesz! Vagyis mindenki jön.

-Megterítsek?

-Aha, Melody már csinálja.

-Jake?

-Fent alszik.

-Rendben! Akkor megyek segítek Melodynak.

-Köszi!

Kimentem.

-Szia, Kicsim! –öleltem át.

-Apu!

-Igen! Mi a baj?

-Semmi! –szaladt el.

-Oké!

Megterítettem. Kijött Mira.

-Tudok segíteni bent? –kérdeztem.

-Nem az egész le lett fújva! –ölelt át Mira.

-Miért?

-Mert nem akarnak jönni.

-Mira ez rossz hazugság.

-Tudom, és gyere vár rád egy szép nagy pók.

-Felgyújtjuk a házat, felülünk az első vonatra és Mexikóba költözünk, ahol a nevem az lesz, hogy Pepito.

-Haha, na üsd le! –húzott be a házba.

-Okés. –meglátta Mira a pókot és sikítva ugrott fel az asztalra.  

-Na de ott eszünk!

-Üsd le üsd le, üsd le! –mondta.

-Oké.

Ütöttem le.

-Na most már így jó? –emeltem le az asztalról.

-Igen. Köszönöm!

-Neked mindent!

-Akkor lécci takarítsd már ki a házat!

-Ne használd ki!

-Mit szólnál, egy kis….

-Alváshoz, este?! Szupi!

-Nem arra gondoltam.

-Tudom, hogy mire gondoltál, de nem holnap vacsorát adok jó pár embernek.

-Nem ma lesz?!

-Nem, ha azt mondom, hogy holnap akkor nem segítesz.

-Jogtalan vád!

-De jogos.

-Mi az a jog? –nevettem.

-Basszus elvesztettem a fonalat. –nevetett Mira.

-Jól van. Mira –térdeltem le.

-Ne, ne Eric már a feleséged vagyok…

-Tudom. Ezt akartam! -emeltem fel, és kirohantam vele a medencéhez.

-Jaj ne!  -mondta, és én elengedtem.

-Ezt nagyon megbánod! –jött fel Mira. Kimászott a vízből mögém állt és meglökött.

-Na de gyerekek, nélkülem medencés bulit tartani. –jött be Alex.

-Igen. –dobtam be Mirát még egyszer.

-Eric, nem unod még magad?!  -fröcskölt le Mira.

-Nem! –mosolyogtam Mirára.

-Gyerekek,ugye nem baj, hogy ma jöttünk. –jött be Mira anyukája.

-Nem, de hogy is! –mondta Alex és belelökte a vízbe.

-Hééé.

Mira a hátam mögé bújt és ott nevetett.

-Mirabella, hol vagy?!

Mira abbahagyta nevetést, és lemerült a víz alá a csípőmnél átkarolt.

Elhátráltam a medence széléig.

-A lépcsőig! –súgta Mira.

Hátra fele kimentünk. 

Végül is Mira szülei elmentek, és nem lett semmi féle vacsi, mert mindenkinek dolga volt.

Mira szemszöge

-Eric, gyere a srácok alszanak! Együk magunkat betegre.

-Ne már, túl sok a kaja! Előbb faltam fel egy tálca sütit.

-Akkor van még egy pár!

-Ha a jövő hetet edző teremben akarjuk tölteni, jöhet!

-Haha nem! Holnap valakivel megetetjük.

-Ez jó ötlet.  –csókolt meg Eric.

-Ugye! –öleltem át.

-Felmegyünk?!

-Ajtót be kéne zárni.

-Zárva. Gyere menjünk!

-Oké!

Felmentünk a fürdőbe.

-Még mindig cuki ez a pizsid! –húzott magához Eric és tiszta víz lettem.

-Neked meg jól állna több törölköző!

-Oké, értem! –törölközött meg.  –Megölelhetlek?

-Persze!

Bementünk a hálóba.

-Holnap mész valahova? –kérdezte Eric.

-Nem szerencsére holnap nem megyünk sehova. Két napos pihi legjobb.

-És utána?

-Stúdiózunk.

-Ááá, de jó! –dőltbe Eric az ágyba.

-Végre holnap pihi. –feküdtem mellé.

-Igen, de jó! –ölelt át. –Jó éjszakát, Kicsim.

-Neked is!

Másnap

Eric ölelő karjai között ébredtem.

-Jó reggelt! –pislogott rám szép barna szemeivel. –Címlaplány! –csókolt meg.

-Szép jó reggelt! –csókoltam vissza.  

-Mit csinálunk ma?

-Mászunk hegyet, ja várj nem aludjunk tovább.

-Lustika! –emelt ki Eric az ágyból.

-Héé! Hova viszel?

-Csak ide! –tett le a mosdó szélére.

-Mit akarsz?

-Semmit! –fröcskölt le vízzel.

-Héé! Eric! Ébren vagyok!

-Akkor annak örülök. 

Felöltöztünk. 

@ericsaademusic: #szépségemmel #reggel @miramusic szeretlek♥

Kopogtak.

-Nee! ki lehet az ilyen korán! Ha a csajok azok, leütöm őket. –mondta Eric.

-Nem, ők még alszanak.

-Akkor ki lehet az? –kérdezte Eric.

-Nem tudom, de megnézem! –szaladtam le.

Lementem és az ajtóban Lily állt. 

-Mi a francot keresel itt?

-Erichez jöttem.

-Szívem, Eric nem kíváncsi rád!

-De Mira!

-Ne, de Mirázál itt!  Lily nem fogsz bejönni.

-Kérlek szépen!

-Na jó! –engedtem be. –Eric, gyere le!

-Jövök, Szívem! –szaladt le. –Te meg mit keresel itt?

-Hozzád jöttem! Hatalmas ajánlatom van! Gyere át a Hollywood Recordshoz sokkal jobb mint a Roxy Records. Justin Timberlake-kel. Hatalmas álom nem?

-De az. De annál nem fontosabb, hogy a családommal legyek, és imádom a kiadómat. Szeretek a Roxy Records-sal együtt dolgozni.

-Öööö, oké te tudod!  Sziasztok! –ment el.

-Szia! –csaptam be mögötte az ajtót.

Kintről egy nagy csapódást hallottunk.

-Melody! –rohantunk ki.

-Anyu! –sírt.

-Itt vagyok!

-Leestem a fáról és fáj a kezem.

-Mennyire fáj Kicsim!

-Nagyon!

-Elviszünk orvoshoz.

Eric felszaladt Jakeért.

Gyorsan oda értünk a kórházhoz.

-Jó napot! Mi történt?

-A lányom leesett a fáról. –mondta aggódva Eric.

-Rendben! Akkor menjenek.

Eric szemszöge

Melodyval az ölemben ültem Mirus mellett. Mira a kezemet fogta.

-Melody Hope Saade! –szólt ki az orvos.

Mira felvette, és bement vele.  Addig kint maradtam.

Pár perc múlva kijöttek.

-Mi volt?

-Begipszelték a kezét elrepedt a könyöke.

-Ügyes vagy Kicsim! –pusziltam meg az arcát.

-Apuci! –ölelt meg és fejbe vágott a gipsszel.

-Ügyes vagy, Kicsim és auu!

-Gyertek menjünk haza! –mondta Mira.

-Okés.

Hazamentünk.

Mira lefektette Melodyt és bebújt mellém.

-Jó éjt Kicsim! –csókoltam meg.

-Neked is!

Mira a mellkasomhoz bújva aludt el.