38. fejezet

Hello♥
Itt van a legeslegújabb fejezet :DD
Jó olvasást♥
XO: Just Only Girl♥

Egy Rosszul Sikerült Nap 

Eric szemszöge

Reggel amikor fölkeltem, még Mirus édesen aludt.

-Jó reggelt, Drágám! –puszilta meg.

-Neked is!

-Jobban vagy? –cirógattam meg az arcát.

-Igen, jobban vagyok.

-Ennek örülök.

-Átmegyek Melodyhoz. –mondta.

-Maradj még itt! –csókoltam meg.

-De Kicsim….

-Oké, menjél Szívem!

-Mindjárt jövök, addig légy jó!

-Igen Anyuci! –nyújtottam ki a nyelvem.

-Hihi nagyon vicces vagy! –hagyott ott.

Pár órával később

Lent ültünk a nappaliba, és teáztunk Mirával, amikor azt hallottuk, hogy betört egy ablak.

Szerencsére Melody, Mira ölében ült.

-Srácok! –futott be Mimi, Lucy, és Emma. 

 

-Ti törtétek be az ablakot?

-Igen…. de Eric ezt olvasd el! –ugrált Lucy.

-Oké! –vettem ki a kezéből.

Tisztelt Eric Saade!

Szeretettel felkérjük, hogy énekelje el az UFEA nő labdarugó döntőn, a legújabb dalát……

Ennyit olvastam el a levélből, és a lap alján lévő telefonszámot felhívtam, és időpontot egyeztettünk.

-Kértek ti is teát? –kérdezte Mira.

-Nem, fúj! –mondta Lucy.

-Jaj, hogy te semmit se szeretsz!

-Hát ez van! –ült le, de Emma kihúzta alóla a széket.

-HÉÉÉÉÉÉ! Muszáj volt?

-Igen, nagyon!

-Tudom! –ült le volna egy másik székre, de azt Mimi húzta ki alóla.

-Mimi?????????? Nagyon viccesek vagytok! –ült fel a konyhapultra.

 -Kicsim, lécci töltesz még teát?

-Persze! –jött oda Miram és az egyik kezét a hátamra tette. - Szeretlek Picim!

-Köszönöm, én is Szívem!

Mira letette a teás kancsót, és leült a földre.

-Kicsim, gyere! Ülj ide! –húztam fel őt a földről.  –Kicsim, felhívom Edinéket!

-Rendben!

Felhívtam Edint.

-Szia!

-Szia! Szólj a többieknek, hogy holnap női labdarúgás döntőn fellépünk!

-Hurrá, lesznek csajok!

-Na, szia, megyek vissza Mirához.

-Okés, szia!

Másnap/Mira szemszöge/

Reggel, Melody sírására keltem.

-Mi a baj Kicsikém? –emeltem fel. –Gyere, visszamegyünk a mi szobánkba!  Cshh! Nyugodj, meg Kicsim nincs semmi baj. Melody, mosolyogj! Nincs semmi, baj! –mentünk be a szobába.

-Mi a baja?

-Nem tudom!

-Szia, Melody! –vette ki Eric a kezemből. –Szia, nincs semmi baj! –puszilta meg Melody arcát.

-Kicsim! –ültem le mellé.

-Igen?

-Nem tudom, de úgy érzem, hogy valami baj lesz ma!

-Nyugi, nincsen és nem is lesz semmi, baj! –csókolt meg.

-De… félek!

-Nincs miért!

Aggodalmak között aludtam el, de Eric megnyugtatott, hogy nem lesz semmi baj.

Másfél óra múlva szólt az ébresztő, felöltöztünk, és elindultunk a stadionba.

Ott találkoztunk mindenkivel. Zayn és Lucy egymást falták.

-Huhu! Itt vagyunk! –szólt Mira. 

-Jaj, bocsi! Hello! –reppentek szét.

-Gyertek, menjünk be! –mondta Eric.

-Alex, Kinga jobban van?

-Persze, most Edinnel beszélget, lehet, hogy táncos lesz, és Edin segít neki. 

-ÁÁÁ, remek! Eric vigyázz!

De ekkorra már a földön volt.

-Eric! –szaladtam oda hozzá. Felnézett, és láttam, hogy nagyon vérzik az orra.

-Fúúúj! –mondta Mimi, és elájult. 

Alex, meg én Erickel maradtunk a többiek, meg Mimihez szaladtak.

-Vizesruhát, hozzatok! –mondtam.

-Hajtsd hátra a fejed! –mondta Alex.

-Ne előre, ne nyeld le a vért!

-De hátra!

-Alex, Eric előre!

-De Mira?? Hátra kell!

-Ne vitatkozz velem!

-Döntsétek már el! –mondta Eric az orrát fogva.

-Itt van a vizesruha! –mondta Edin.

-Köszi! –vettem el tőle, és Eric arcát törölgettem.

-Aú! –mondta.

-Lehet, hogy eltört az orrod!

-Ne, énekelni akartam! Így is elvállalom!

-Nem!

-De Mira?!

-Nem!

-Oké!

Alex felhívta a szervezőket, hogy Eric ma nem tud fellépni, mert összetörte az orrát.

-Gyere, Kicsim! Megyünk orvoshoz! –húztuk fel a földről.

Mimi oda jött.

-Eric, bocsi, csak nem bírom a vért.

-Nem, baj!

Elindultunk az orvoshoz.

Ahogy oda értünk Ericet egyből behívták.

Eric szemszöge

-Jó napot, Dr. Black vagyok!

-Jó napot! Eric Saade!

-Mi történt?

-Elestem az utcán, és nagyon fáj az orrom.

-Értem, kérem, emelje fel a fejét! Kicsit lefertőtlenítem, és kap egy tetanuszt, majd megröntgenezzük az orrát.

Felültem, egy ilyen vizsgáló asztalra, és beadták a combomba a tetanuszt.

-Akkor, most átmegy a röntgenbe.

Kimentem, és Mira aggódva várt.

 -Mi történt?

-Most megyek a röntgenbe!

-Oda megyek veled!

Ahogy odaértünk egyből szólítottak.

Megröntgenezték az orrom, és visszamentem Dr. Blackhez.  Aki elmondta, hogy elrepedt az orrom.

-Eric, leragasztom, de estére szedje le, és jegelje.

-Rendben! Köszönöm!

-Legközelebb jobban vigyázzon!  És vegyen be, valami fájdalom csillapítót, ha nagyon fáj.

-Meglesz! Köszönöm, viszlát!

-Viszlát!

Kimentem, és már csak Mirus ült egyedül a padon.

-Többiek?

-Hazamentek! Na mi volt?

-Elrepedt az orrom, de semmi különös. Ha nagyon fáj, azt mondta, hogy valami fájdalom csillapítót bevehetek.

-Rendben. Ügyes vagy! –ölelt meg Mira.

-Kicsim, hazavezetsz?

-De nincs is jogsim! De oké!

-Köszönöm, egy tündér vagy!

-Tudom! –nyitotta ki a kocsit.

Elindultunk.

-Basszus Eric rendőrök!

-Nyugi vezess magabiztosan, nem lesz baj!

-Oké.

Szerencsésen elhajtottunk a rendőrök mellett. Ahogy hazaértünk, Melody szaladt oda.

-Apa mi történt veled?

-Csak, elestem Kicsim. Semmiség.

-És fáj?

-Hát egy kicsit!

-Eric, mi történt? –jött oda Jessy. 

-Elrepedt az orrom!

-Az nem, jó, de én megyek! Sziasztok!

-Szia!

Mira elküldött fürdeni.

-Kicsim az orromon, ezzel a cuccal, hogy fürödjek?

-Várjál! –jött oda egy széttépet zacsival, és celluxszal.

-Mit csinálsz?

-Nyugi! –tette rá az orromra.

-Biztosan nagyon szép lehetek!

-Az vagy! –puszilt meg. –És ne felejtsd el a szádon venni a levegőt!

-Köszi, Kicsim!  -mentem be a fürdőbe.  –Mirus…

-Tessék!

-Mit csináljak a véres pólómmal?

-Csak tedd le a földre, holnap kimosom!

-Oksi!

Mira szemszöge

-Anya! Apával baj van?

-Nem nincs semmi baj!

-Akkor miért volt piros a ruhája?

-Tudod, elesett, és megütötte az orrát. Az vérzett egy picit, és attól, de nincs semmi baja.

-Értem. Jó éjszakát Anya!

-Neked is Hercegnő! –pusziltam meg Melodyt, és kijöttem a szobájából.

Eric ekkor jött fel a lépcsőn.

-Nagyon, szexi vagy! –mentem oda hozzá.

-Tudom, de most már menjünk, aludjunk Kicsim!

-Rendben! Hoztam fel neked jeget.

-Ó köszönöm! - nyitotta ki az ajtót. –Menjél Királylány!

-Köszi! –mentem be.

Eric leült az ágyra és óvatosan leszedtem róla a gézt. Pontosabban próbáltam….

-Ha nem fickándoznál, talán sikerülne!

-De fáj!

-Tudom, de maradj egy helyben!

Eric közelebb húzott, és megpuszilta a nyakam.

-Hééé! Nyugi! Nézz fel! –és ekkor le tudtam szedni a kötést. –Na, most meg vagy!

-Aú!

-Feküdj le!

-Okés!

Az orrára tettem a jeget.

-Így tartsd!

-Rendben! Jó éjszakát, Mirus!

-Neked is Kicsim!

Ericet átölelve aludtam el.